Tartalom:

Laura Ash (Rebecca Romijn-Stamos) csábító vonzereje, halálos szépsége maga a kísértés: igazi "femme fatale", a végzet asszonya. Hét évvel egy merész ékszerrablási ügy után, új személyazonosság mögé rejtőzve, visszatér Franciaországba. Ám Nicolas (Antonio Banderas), a "paparazzo" fotóriporter lefényképezi, és ezzel életveszélybe sodorja Laurát.

Vajon "végzetessé" válik-e a kíváncsi érdeklődés, ami a férfit ehhez az asszonyhoz fűzi? S vajon tényleg úgy fejeződik-e be a film, ahogy mutatja magát? Ezernyi apró, látszólag nyomra vezető jel tűnik fel a filmben, elhitetve velünk, hogy értjük a dolgot, de amikor Serra nyomozó (Thierry Frémont) felfedi az igazságot, felsóhajtunk: "Úristen, hát ez egyáltalán nem az, amire számítottunk!" Ahogy a pók szövi láthatatlan hálóját áldozata köré, úgy hálózzák be Nicolas-t, és a néző, csakúgy mint Nicolas, ott találja magát a háló csapdájában vergődve. Mire végre rájövünk, hogy mit is művel Laura, akkor már késő. Mire észrevesszük, hogy jön a vonat, már el is gázolt.

A Femme Fatale mindenek felett vizuális film, mindössze két-három, párbeszédet is tartalmazó kulcs-jelenettel és a lehető legkevesebb hozzáfűzött magyarázattal. Több stílus finom koktélja, melyben a film noir elemei keverednek a francia független alkotások fűtött erotikájával s néhány amerikai kult-film (Pulp Fiction, Twin Peaks) bizarr hangulatával.